Hogyan válaszolj a „Mesélj magadról” kérdésre
4 perc olvasás

Képzelj el két jelöltet ugyanarra az ügyfélszolgálati pozícióra, akiktől az első percben azt kérik: „Nos, mesélj magadról.”
Az első azzal kezdi, hol nőtt fel, aztán áttér a diplomájára, megemlít egy nyári munkát, aztán egy kihagyott évet, aztán az első munkahelyét, és két perc elteltével még mindig évekkel korábban jár annál, ami az interjúztatót egyáltalán érdekli. Minden, amit mond, igaz. Egyik sem válaszol a feltett kérdésre, amely valójában így szól: ki vagy a munkában, miért illesz ehhez az álláshoz, és miért ülsz ebben a teremben?
A második ezt mondja: „Ügyfélszolgálati szakértő vagyok egy szoftvercégnél, ahol a trükkösebb bejelentéseket kezelem, és segítek betanítani az új kollégákat. Előtte a kiskereskedelemben dolgoztam, ott tanultam meg nyugodt maradni a feldúlt emberekkel. Olyan pozíciót keresek, ahol ezt egy nagyobb terméken csinálhatom, a ti fókuszotok, az új ügyfelek bevezetése pedig éppen az a része az ügyfélszolgálatnak, amelyet a legjobban szeretek.” Ez nagyjából harminc másodperc. Az interjúztató most már tudja, mit csinál, honnan jön mindez, és miért akarja ezt az állást, és van három szála, amelyen elindulhat az óra hátralévő részében.
A különbség nem a tehetségben vagy a magabiztosságban rejlik, hanem a szerkezetben.
Jelen, múlt, jövő
A második válasznak egyszerű formája van, amely szinte mindenkinél működik. Kezdd a jelennel: mit csinálsz most vagy legutóbb, és egy dolog, amiben jó vagy. Tegyél hozzá egy kevés múltat: egy-két korábbi tapasztalatot, amely ide vezetett, és amely számít ennél az állásnál, ne a teljes életutadat. Zárd a jövővel: miért érdekel ez a pozíció, és hogyan kapcsolódik ahhoz, amit az imént elmondtál. Az egész legfeljebb nagyjából másfél perc legyen. Gondolj rá úgy, mint az előzetesre, nem a filmre.
Hogy az egyes részekbe mi kerül, az a hirdetéstől függ, ezért a felkészülés előtt olvasd el újra. Keresd meg azt a két-három legerősebb átfedést aközött, amire a munkáltatónak szüksége van, és amit te csináltál, és gondoskodj róla, hogy a válaszod mindegyiket érintse. Ha van egy eredményed, amelyre büszke vagy, és illik a pozícióhoz, említsd meg röviden, és hagyd, hogy rákérdezzenek a részletekre. Hagyd ki, ami nem segít: a személyes élettörténetet, a nem kapcsolódó munkákat és bármi negatívat egy korábbi munkáltatóról. Egy kis személyiség belefér, például egy hobbi, amely kapcsolódik a munkához, ha rövid és releváns.
A forma igazodik a helyzetedhez. Ha pályát váltasz, az átvihető készségekkel kezdj, és egyetlen világos mondatban magyarázd el a váltást, valahogy így: „Több évig tanítottam, és vállalati képzések felé szeretnék továbblépni, mert imádok gondolatokat elmagyarázni és tananyagokat készíteni.” Aztán adj egy konkrét példát, amely bizonyítja a kapcsolatot. Ha kevés a tapasztalatod, azzal kezdd, ami számít: tanulmányok, projektek, önkéntes munka, részmunkaidős állás. Nevezd meg, milyen készséget mutat mindegyik, és mondd el, mi vonzott a területhez. Egy valódi példával alátámasztott őszinte érdeklődés sokkal erősebb, mint egy bocsánatkérés azért, amit még nem csináltál.
Ahhoz, hogy úgy hangozzon, mint te, kell egy kis gyakorlás. A három részt rövid jegyzetekként írd le, ne teljes mondatokként, aztán mondd el hangosan többször, és mérd le az időt. Vágd ki, ami vontatott. Egyszer vedd fel magad, és figyeld a töltelékszavakat és azt a pillanatot, ahol elvész a lényeg. Ne magold be szóról szóra: a felmondott válasz mereven hangzik, és ha egy sor kiesik, teljesen kizökkenhetsz, a jegyzetek viszont lehetővé teszik, hogy minden alkalommal kicsit másképp mondd el, és mégis célba érj.
A gyakori hibák többsége abból fakad, hogy elfelejted, mire való a kérdés. Ha időrendben felmondod az önéletrajzodat, olyan messziről indítasz, hogy egy percig semmi releváns nem hangzik el, alul- vagy túlértékeled magad, sosem kötöd a történetedet ehhez az álláshoz, így a hallgatónak kell kitalálnia, miért mesélted el, vagy elhalkulsz anélkül, hogy a végén levonnál valamit: mindegyiknél az interjúztatónak kell elvégeznie azt a munkát, amelyet neked kellett volna elvégezned helyette.
Igazodj ahhoz is, ki hallgat. A felvételért felelős vezetővel inkább magára a munkára koncentrálj. Ha a folyamat korai szakaszában egy toborzóval beszélsz, maradj kicsit általánosabb, és mondd ki világosan, mit keresel. Egy bizottság előtt nézz körbe a teremben, és fogd rövidre. Ha valaki egy visszakérdezéssel félbeszakít, fogadd szívesen; a közbevágás általában érdeklődést jelent.
Egy jó válasz kérdéseket hív elő, ezért légy kész minden állításodat egy történettel alátámasztani. Ha azt mondtad, hogy a trükkösebb bejelentéseket kezeled, legyen kéznél egy konkrét bejelentés, amelyet le tudsz írni. Az interjú előtt nézd át a jegyzeteidet a jelentkezési naplóban, és ellenőrizd, hogy az önéletrajzod ugyanazt a történetet meséli-e el, mint a válaszod. Ha pedig még keresel pozíciókat, amelyekre felkészülhetsz, keress az álláslistán vagy a távmunka-állások között, és azokkal kezdd, amelyeknél el tudod képzelni, hogy magabiztosan adod meg ezt a választ.